Nem délután, hanem egy héttel később, de íme a meghívók:
Közben megjártuk Váradot is. Mondanom sem kell, hogy tökéletesre sikeredett, leszámítva a kevés időt… így viszont minden percünk be volt osztva, éppencsak, hogy jutott időnk aludni is…
Most annyi emberkével kellett találkoznunk, akikkel máskor csak évente szoktunk, s azt is csak jó esetben… De összejött, azt hiszem mindenkivel...
Megérkezés Ti mihez, Attilához és Emmához, kellemes éjjel Olival és Zsókával, kevéske alvás, teázgatás fent a dombon Jelicssel, kólázás a sétálón Kingával és Alexxel, majd szintén velük fotózgatás a Hegyközpályi tónál… Nem hittem, de összejött, mégha Lehel nem is rajongott annyira a dologért. Nem lett viszont túl sok jó kép – állítólag. Aztán Posticum, jazz koncert vége, majd Chanson, kis tánci-tánci és sörözés.
Vasárnap pedig igyekeztünk idejében elindulni, s hivogattunk még egyet Ferinél és Zsuzsinál, na meg az egy hónapos babájuknál :), majd Katinál és Jocónál… Levinél fent a dombon, valahol Székelyhíd mellett, valamint Károlyban Évikénél és Árpinál. Hát így telt el 2 nap, a pénteki 8 utáni megérkezésünk és a vasárnapi fél 9-es hazaérkezésünk között. Váradból pedig soha nem elég :) Tudjuk jól mi is! És azt is, hogy bármikor szívesen visszaköltöznénk.
Most pedig kiváncsian várom a képeket Kingától, s aztán jövök vissza azokkal is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése